Tehát nem

„Keresek egy titkárnőt, aki negyven-ötvenféleképpen le tudja írni helyettem, hogy nem.” Ez a már-már kétségbeesett kifakadás jó összegzése Henri Michaux leveleinek, melyeket Jean-Luc Outers gyűjtött egybe. A visszautasításnak: interjúkérésekre, szövegeinek színrevitelére, antológiákra, előadásokra vagy neki szánt folyóiratszámokra, újrakiadásokra a zsebkönyvektől a Pléiade sorozatig, konferenciákra és megemlékezésekre, irodalmi díjakra, fényképközlésekre…Mindaz, ami már nem irodalom, de annak intézményesítése, dekóruma vagy a médiafelhajtás, Henri Michaux-t egész életében ellenállásra késztette. Mivel szünet nélkül zaklatják, árnyékot keres, elbújik. Keresztesháborúba indul a „népszerűségmánia” ellen, levelek sokaságával, melyeknek száma együtt gyarapszik növekvő hírnevével. „Legalább ne saját nevemmel kitömve végezzem be!” – írja mindössze csömört érezve az elismerés minden formája iránt. Egysíkú elutasítás-litánia helyett e levelek különösségükkel, gyakran maró és humoros stílusukkal lepik meg az olvasót: a maguk módján felállítják a nem filozófiáját.